Koraszülöttek világnapja

November 17. a koraszülöttek világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a PICi hősökre, ugyanakkor arra a rengeteg kihívásra és küzdelemre is, amit a családoknak sokszor át kell élniük. A Magyarországon született csecsemők 10%-a koraszülött, vagyis a 37. terhességi hét előtt jött világra. Fontos tehát, hogy beszéljünk a témáról!

Beszéljünk a szülőkről

Szülőként sok olyan helyzet van, amikor a gyermekünket helyezzük magunk elé, különösen igaz ez a nagy kihívást jelentő helyzetekben, ide sorolhatjuk a koraszülést is. Sokszor az válik az egyetlen, kizárólagos fókuszponttá, hogy a gyermek jól legyen, a saját érzelmi és fizikai hogylétünk pedig feledésbe merül. Nem szabad azonban elmenni amellett, hogy bár nem az ideális és tervezett keretek között, mégis családdá váltunk, és fontos teret adni saját érzelmeinknek is.

Előfordulhat és teljesen természetes, ha nem tudjuk mit érzünk, vagy hogy mit kellene éreznünk. Megjelenik az öröm a gyermek megszületése felett, ugyanakkor elkezdődik egyfajta rumináció annak mentén, hogy mi történhetett, mi okozhatta a koraszülést, és egyértelműen megjelenik egy nagy fokú aggodalom a gyermek (és előfordulhat, hogy egyúttal az édesanya) egészségéért is. 

Természetesen megjelenő érzelem ilyenkor a harag is, önmagunk vagy az orvosok iránt, de irányulhatnak a nehéz érzések akár a csecsemő irányába is, ami megnehezítheti a kapcsolódást, és akár azt is okozhatja, hogy nem szívesen teszünk nála látogatást a koraszülött osztályon. Sokszor érezhetjük az eseményeket valótlannak, a jövőt beláthatatlannak. Nehézkes lehet önmagunkat szülőként látni is, amíg gyermekünk a PIC-en tartózkodik.

Mit tehetünk tehát ebben az időszakban szülőként önmagunkért?

Érzelemkezelés: Legyünk önmagunkkal szemben megértők és őszinték, bármilyen érzelmet is tapasztalunk, fogadjuk azt el. Ha van lehetőségünk más szülőkkel beszélgetni, akik hasonló eseményeken mennek/mentek át, éljünk a lehetőséggel, ez ugyanis segíthet bennünket látni, mások hogyan küzdöttek meg a kihívásokkal. Ne feledjük ugyanakkor: nincs egyetlen helyes út, mindenki másképp reagál a stresszre és a kihívást jelentő helyzetekre. Fontos, hogy ez a partnerünkre is igaz, támogassuk egymást, ismerjük fel és fogadjuk el, ha adott időszakban más jelent számunkra segítséget.

Gondoskodjunk magunkról: Nagy stresszel járó helyzetekben könnyen feledkezünk meg önmagunkról, de ebben az időszakban is fontos, hogy amennyire lehetséges, igyekezzünk egy stabil és kiszámítható napi rutint fenntartani, figyeljünk oda az étkezésünkre és a megfelelő mennyiségű pihenésre. Különösen fontos ez szoptató/fejő édesanyáknál, a gyermeknek ebben az időszakban is sokat adhatunk az anyatejjel, és a termeléshez fontos a megfelelő folyadék- és táplálékbevitel.

Töltsünk annyi időt a gyermekünk közelében, amennyit csak lehetséges: Lehet, hogy kezdetben még nincs lehetőségünk kézbe venni a csecsemőt, de a jelenlétünk így is sokat számít. Ha pedig lehetőség van bőr-bőr kontaktusban lenni az újszülöttel, töltsünk minél több időt így. Koraszülöttek hordozásáról itt írunk.

Merjünk segítséget kérni és elfogadni azt: A szülés alapvetően minden szépségével együtt is egy rendkívül megterhelő élethelyzet, fizikailag és érzelmileg is. Ha azonban túl korán érkezett az újszülött, és ha emellett még odahaza is van gyermekünk, akiről gondoskodni szükséges, úgy a ránk nehezedő terhelés is sokszorozódik. Merjük segítséget kérni és elfogadni azt, bátran legyünk őszintén és transzparensek annak kapcsán, hogy milyen jellegű segítségre lenne szükségünk.

 Ha túl gyorsan kell alkalmazkodni a világhoz

A szülés minden formája megterhelő a csecsemő számára is, ha azonban még nincs kellően kifejlődve a világban való alkalmazkodáshoz, még nehézkesebb lehet az akklimatizáció. A fizikai kockázatokról és azok kezeléséről sokat olvashatunk, fontos azonban a mentális tényezőkről is beszélgetnünk. Több tényező is hozzájárul ahhoz, hogy a koraszülötteknél nagyobb a kockázata a mentális egészségi állapot sérülésének, amelyek biológiai, környezeti és szülői hatásokra oszthatók. Nézzünk néhány általános problémát, melyről a koraszülött gyermekek kapcsán megfigyeltek:

Szenzoros túlingereltség: A gyermekek fejletlen érzékszervi feldolgozó rendszerrel születnek, és túlérzékenyek a látványra, a hangokra, a szagokra és az érintésre. Ez azt okozhatja, hogy gyakrabban sírnak, ingerlékenyek lesznek, és nehezen alszanak.

Érzelemszabályozás: Az érzelmek szabályozásának nehézségei dühkitörésekben vagy visszahúzódó viselkedésben nyilvánulhatnak meg. Ennek oka az agy éretlen fejlődése, valamint az, hogy a stresszoroknak való esetleges korai kitettség befolyásolja a megküzdési mechanizmusok kialakulásának képességét.

Szociális interakciók: A koraszülött gyermekek a szemtől-szembe kommunikációban szerzett korlátozott korai tapasztalataik (általában az újszülött intenzív osztályon töltött idő miatt), az arckifejezések leolvasásának csökkent képessége és a közös figyelem hiánya miatt szégyenlősek lehetnek, amikor másokkal kapcsolatba kerülnek.

Alacsony önbecsülés: A koraszülötteknél az újszülött intenzív osztályon a szülőktől való elválasztás és az orvosi beavatkozások miatt alacsony önbecsülés alakulhat ki. Ez hatással van az önbizalom szintjére és a társas érintkezésre.

A koraszülött gyermekeknél fennáll a mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata, amelyek akár felnőttkorban is fennmaradhatnak, és számos olyan kihívást hagynak maguk után, amelyek befolyásolhatják életminőségüket. Ilyen esetleges zavar lehet az ADHD, a különböző szorongásos zavarok, a depresszió vagy épp a szkizofrénia, melyek kialakulási esélye magasabb, akár kétszerese is lehet a koraszülötteknél, időre született társaikhoz viszonyítva. 

Hogyan támogathatjuk koraszülött gyermekünk alkalmazkodását?

A szülők létfontosságú szerepet játszanak gyermekük mentális egészségének előmozdításában, függetlenül attól, hogy koraszülöttként született-e vagy sem. Mindazonáltal van néhány megfontolandó stratégia, ha koraszülött gyermekekről van szó:

• Hozzunk létre támogató környezetet: Alakítsunk ki olyan szeretetteljes környezetet, ahol a gyermek biztonságban és védve érezheti magát.
• A következetesség a kulcs: A meghatározott rutinok, a sok bőr-bőr kontaktus és a pozitív interakciók segítségével támogathatjuk a gyermek biztonságérzetét.
• Ösztönözzük a társas interakciókat és a játékot: Irányítsuk gyermekünket más gyermekek felé, ahol az életkorának megfelelő tevékenységekben vehet részt.
• Tanítsuk meg az egészséges megküzdési módokat: Adjunk tanácsot gyermekünknek az érzelmek szabályozására és a stresszoldásra olyan gyakorlatok segítségével, mint a mély légzés, a relaxációs technikák és az érzéseiről való nyílt beszélgetések.
• Nyílt kommunikáció fontossága: Segítsük gyermekünket abban, hogy megossza belső gondolatait, érzéseit és tapasztalatait. Hallgassuk meg ítélkezés nélkül, és nyújtsunk támogatást és bátorítást.
• Szükség esetén forduljunk szakemberhez: Ha úgy gondoljuk, hogy mi magunk vagy gyermekünk mentális nehézségekkel küzd, ne habozzunk szakemberhez fordulni, akár gyermek/orvoshoz, akár más szakemberhez.

Az orvostudomány fejlődése és a javuló túlélési arányok ellenére a gyermekkori mentális fejlődés még mindig kihívást jelent a koraszülöttek számára. A biológiai, környezeti és szülői tényezők kölcsönhatásának hangsúlyozása kulcsfontosságú a korai felismerés, beavatkozás és támogatás fontosságának felismerésében. Átfogó megközelítésre van szükség a mentális egészség oldaláról, amely kiterjed a rendszeres szűrésekre, a pszichoszociális beavatkozásokra, a családközpontú ellátásra és a közösségi erőforrásokra. Miben segíthet egy gyógytornász?

 Hordozhatom-e a koraszülött gyermekem?

Ahogy a legtöbb csecsemőnél, úgy a korábban érkezett újszülötteknél is fontos, hogy minél többet lehessenek testközelben, ez ugyanis nemcsak testhőmérsékletük és légzésük szabályozásában segíti őket, de a szorongásérzetüket is csökkenti. Alapvető szabály, hogy 1500g felett van lehetőség a hordozásra, a koraszülött gyermekek esetében azonban számos további tényező figyelembevétele szükséges, melyre korábbi, a témában íródott cikkünkben is kitértünk. Fontos továbbá, hogy amennyiben nem érezzük biztosnak magunkat, úgy kérjük ki hordozási tanácsadó segítségét, hogy gyermekünket a lehető legmegfelelőbb pozícióban tudjuk a hordozóban elhelyezni. 

Összességében tehát a koraszülött gyermekek, bár nagy kihívással kezdik meg életüket, mégis van lehetőségünk arra, hogy támogassuk őket és lehetőséget teremtsünk a kiegyensúlyozott mindennapok kialakítására. Keresd fel a www.koraszulott.com weboldalt is. 

Tóth-Ugyonka Krisztina

Pszichológus