A gyógytornász szerepe a koraszülött ellátásban

Mindannyian ismerjük a koraszülött kifejezést. Azonban a legtöbben az ikrekhez kapcsolják ezt a szót. Pedig Magyarországon minden tizedik gyermek idő előtt érkezik. A várandósság 37. hete előtt (vagy 2500 gramm alatti súllyal) született gyermeket tekintjük koraszülöttnek. A jelenleg hatályos magyar törvények szerint a terhesség betöltött 24. hetétől az életjeleket mutató újszülött életéért a neonatológus szakorvosnak mindent meg kell tennie. Ritkán, de hallani lehet olyan történeteket is, ahol a baba a 23-24. hét között érkezett.

Többféleképpen kategorizálják a korábban érkezett újszülötteket.

Hetek alapján:

28-37. Hét között – koraszülött
28. hét előtt – extrém koraszülött

Súly alapján: 

1500–2499 gramm között – kis súlyú újszülött
1000–1499 gramm között – igen kis súlyú újszülött
1000 gramm alatt – extrém kis súlyú újszülött

Bár a súly is nagyon fontos, de a fejlettség szempontjából az anyaméhben töltött idő a meghatározó. A méhen belül robbanásszerűen fejlődik az idegrendszer. Egy-egy nap is rengeteget számít. Ezért is próbálják “húzni az időt”, amikor egy kismama kórházba kerül például magas vérnyomással vagy magzatvíz szivárgással. Minél több időt tud bent tölteni, annál kisebb az esélye a súlyos szövődményeknek. A legtöbb koraszülöttnek szüksége van légzés- és/vagy keringéstámogatásra. Hiszen éretlen a tüdő, az érfalak gyengék, a vérnyomást nem tudja szabályozni a szervezet. Talán az éretlen kifejezés a legtalálóbb a koraszülött gyerekekre. És ez az éretlenség az idegrendszer tekintetében a legfeltűnőbb. A test minden energiáját az új helyzethez való alkalmazkodásra fordítja. Meg kell szoknia a sok zajt és fényt. Rengeteg vizsgálatnak és beavatkozásnak van kitéve, amelyek akár fájhatnak is. Ezekből kifolyólag az idegrendszeri fejlődés lassabb. A legtöbb koraszülött gyermek a terminus körüli időpontban elhagyhatja a kórházat.

A koraszülöttek mozgásfejlődését attól a naptól vizsgáljuk, amikor meg kellett volna születniük. Ezért hallhatjuk velük kapcsolatban a “korrigált kor” kifejezést. Egy 34 hétre érkezett baba 6 hetes korában korrigáltan 0 hetes (hiszen akkor kellett volna megszületnie). 8 hetes korábban korrigáltan 2 hetes. Tehát 8 hetes korában annyit “kell” tudnia, mint egy 2 hetes babának. Mindig a korrigált korához képest figyeljük a fejlődését, ahhoz képest nézzük, van-e lemaradás. A koraszülöttek fejlesztésében kiemelt szerepe van a gyógytornásznak. Már egészen korán, a kórházi tartózkodás alatt is találkozhatunk vele. Nem minden koraszülöttnek van szüksége fejlesztésre, de ez a ritkább. Már az első napokban, hetekben segítségünkre lehet a gyógytornász. Meg tudja mutatni a szülőknek, hogy hol és hogyan érjenek a babához. Persze ebben az ápoló személyzet is segít, de gyakran a szülők nem mernek hozzáérni a gyermekükhöz. Az ápolóktól azt látják, hogy gyorsan és nagy magabiztossággal, rutinosan kell ellátni a gyermeket. Egy kétségbeesett szülő el sem tudja képzelni, hogy ő így nyúljon a babájához. A kommunikáció is a gyermek állapotával kapcsolatos információkra korlátozódik sok esetben. Emiatt a legtöbb szülő nem mer segítséget kérni az ilyen alapvetőnek tűnő feladatokhoz.

Amint a gyermek állapota engedi, a gyógytornász megkezdi a kezeléseket. Kezdetben ez csak passzív mozgatást, pozicionálást jelent. Ha a gyógytornász eltérést észlel az izomtónusban, akkor szükségessé válhat a Dévény-módszer alkalmazása. Ez a koraszülöttek esetében még sokkal finomabb mozdulatokkal történik. Természetesen rengeteg más terápiás módszert is alkalmaznak a szakemberek, de talán ez a legismertebb eljárás a szülők körében, ezért említettem meg.

A kórházi tartózkodást követően még nagyobb hangsúlyt kap a gyógytorna. Az éretlen idegrendszernek a külvilághoz alkalmazkodva kell fejlődnie. Ehhez szükséges (lehet) a külső segítség. Gyakran konduktorok és gyógypedagógusok is részt vesznek a gyermek fejlesztésében. Legtöbb esetben a gyermeket ellátó korházban van erre lehetőség. 

Továbbá a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatnál is lehet kérni a gyermek korai fejlesztését. Korai fejlesztésre azoknak a 0-5 év közötti gyerekeknek van szükségük, akiknek a fejlődése eltér a velük azonos korúakétól. Koraszülöttek esetében legtöbbször az éretlen idegrendszer miatt van rá szükség. De a koraszülés miatt számos olyan egészségügyi probléma alakulhat ki, aminek következtében szintén fontos a fejlesztés.
Ezekből is látszik, hogy milyen szoros együttműködésre van szükség mind az egészségügyi, pedagógiai személyzet, mind pedig a szülők részéről.

Magyarországon nem mindenhol elérhető, de egyre több PIC osztályon alkalmazzák a kenguru módszert. Ennek lényege a baba és az anya (vagy apa) közti bőrkontaktus. Az anya csupasz mellkasára helyezik a babát. Ilyenkor sem igényel több ruházatot a baba, mintha az inkubátorban lenne. Minél nagyobb felületen érintkezik a bőrük egymással, annál jobb.

Rengeteg pozitív hatása van a babára és az anyára egyaránt:
- segíti a baba testhőmérsékletének, légzésének és szívverésének a szabályozását
- segíti a mélyalvást
- segíti a szoptatást
- elősegíti a kötődés kialakulását, erősödését
- csökkenti a stresszt, szorongást
- serkenti a tejtermelést
-növeli az önbizalmat.

A kenguru módszer kiegészítéseként vagy folytatásaként lehet hordozni a koraszülött babát is. (kattints a linkre, ha szeretnéd tudni, hogyan hordozunk koraszülött babát.)

Ha a baba állapota stabil, és testsúlya elérte a kb. másfél kilogrammot, elkezdhető a hordozás. Így a testkontaktus iránti elemi igénye továbbra is kielégíthető. A kengurumódszernél felsorolt pozitív hatások itt is érvényesülnek. Emellett a hordozó személy mozgása stimulálja, erősíti a gyermek izomzatát és idegrendszerét, valamint a helyes hordozási pozíció elősegíti az egészséges csípő- és gerincfejlődést is. A koraszülött babáknál – tekintve, hogy az ő izom- és vázrendszerük még kevésbé érett – kifejezetten ügyelni kell az ortopédiailag helyes pozícióra: a baba térde legyen köldökig felhúzva, combjai enyhe terpeszben, gerince C-alakban, a hordozóeszköz által csigolyáról csigolyára megtámasztva helyezkedjen el.

Több gyógytornász rendelkezik hordozási tanácsadó végzettséggel vagy komoly tapasztalattal a hordozás területén. Érdemes ebben is segítséget kérni tőlük.
Eddig csak a koraszülött gyermekekről esett szó. Hiszen ők vannak a középpontban. De nem elhanyagolható az anya állapota sem. Bizony a nagy felfordulásban sokszor elfeledkezünk az anyáról. És ő is saját magáról. Ez persze teljesen érthető. De kiemelten fontos az ő egészségi állapotával is foglalkozni.
Nagy százalékban császármetszéssel segítik világra a koraszülött gyermekeket. Ez egy nagy hasi műtét. De az anya ilyenkor csak a gyermekére figyel, csak az jár a fejében, mi lehet vele. Ezért (ha el is mondják neki) nem igazán tudja, mire figyeljen, hogyan is keljen fel az ágyból stb. Ebben az esetben is nagyon hasznos egy gyógytornásszal való találkozás. Megtanítja a szükséges mozdulatokat, a heg kezelését és még stresszoldó gyakorlatokat is tud mutatni, ha szükséges. Természetesen hüvelyi szülés után is érdemes felkeresni egy gyógytornászt. Kicsit más módon, de rengeteget tud segíteni ebben az esetben is.
A gyógytornászok munkája igen kiterjedt és szoros együttműködést kíván a többi szakemberrel. De pont ebben rejlik az ereje. Bátran kérjünk tőlük segítséget. Pont ennek a szoros együttműködésnek köszönhetően biztosan meg fogjuk találni a legmegfelelőbb kezelési módot és szakembert.

Ábrahám Vanda

gyógytornász

Forrás:
koraszulott.com
Pici füzet
unicef.hu