A párkapcsolati erőszak nem magánügy
November 25. a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
Magyarországon körülbelül egymillió nő szenvedett már el élete során szexuális vagy fizikai erőszakot partnere részéről.
A párkapcsolati erőszak közvetve és közvetlenül kihatással van a gyermekre is.
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján nem maradhatunk tehát csendben mi sem.
A párkapcsolati erőszakról általánosságban:
Típusait tekintve megkülönböztethetünk szóbeli, lelki, testi, szexuális és gazdasági-társadalmi erőszakot.
Szóbeli erőszakhoz tartozik minden olyan cselekedet, melyben a bántalmazó lekicsinyli, sértegeti partnerét, vagy kigúnyolja, nevetség tárgyává teszi, esetleg megfenyegeti.
Lelki bántalmazásról vagy lelki terrorról beszélhetünk olyan esetekben, amikor az elkövető letagad vagy eltitkol dolgokat, hazudozik, végletesen féltékenykedik, áldozatát folyamatos ellenőrzés alatt tartja. Mindenért a partnerét okolja, megfélemlítően viselkedik vagy támadóan, erőszakosan fenyegetőzik. Gyakori jelenség, hogy a bántalmazó az áldozatot teljesen elszigeteli barátaitól, családjától, mintegy kalitkában tartja. A bántalmazások közül a szóbeli és lelki abúzus marad legkönnyebben észrevétlen, sokszor ártalmatlannak tartjuk vagy akár a bántalmazóval együtt nevetünk a „vicceken”, hatásai azonban hosszú távra befolyásolják az elszenvedő mindennapjait. A folyamatos abúzus az áldozat önbecsülését teljesen lerombolja, függőségi viszonyt alakít ki a bántalmazóval, önvádló gondolatok fogalmazódhatnak meg benne. A bűntudat mellett bénultság, szégyen és harag is megjelenhet, kialakulhat szorongás és depresszió. Ezek hatására a kapcsolatból rendkívül nehézkessé válik a kilépés, a környezete sokszor csak annyit észlel belőle, hogy kevésbé aktív, akár még a szemére is vethetik, hogy mióta párkapcsolatban van, azóta csak a másik féllel törődik.
A testi erőszak magába foglal mindenféle fizikai bántalmazást, a lökdösődéstől kezdve, a komolyabb testi sértésig, ide tartozik a fegyverrel való fenyegetés is, valamint a létszükségletek ellátásának akadályozása (pl. éheztetés, gyógyszerek elzárása). A bántalmazás jelentős mértékben befolyásolja az áldozat életminőségét, gyakran alakulnak ki lelki zavarok, de akár testi betegségekhez is vezethet. Ide sorolhatjuk a szorongás, depresszió, öngyilkossági gondolatok vagy maga az öngyilkosság és különböző evési zavarok kialakulásának lehetőségét. Gyakran kialakulhatnak továbbá pszichoszomatikus betegségek is, mely tulajdonképpen a lelki okokból eredeztethető fizikai panaszok megjelenését jelent. A fizikai bántalmazás továbbá reprodukciós zavarokban is megjelenhet, például meddőség, fájdalmas menstruációs, vetélés és művi abortusz is.
Szexuális erőszakról akkor beszélünk, ha a bántalmazó az áldozatot olyan szexuális tevékenységre veszi rá, melyet az valójában nem szeretne, a szexuális tevékenységgel fájdalmat okoz számára, megalázza, megerőszakolja vagy intim testrészeit megsebesíti, illetve mással való közösülésre kényszeríti. Ide tartozik az is, ha meggátolja, hogy partnere fogamzásgátló módszereket alkalmazzon, abortuszra kényszeríti vagy épp meggátolja azt. Az erőszak okozhat fizikai sérüléseket, gyakori következményei a különböző nemi úton terjedő betegségek is, valamint a nem kívánt teherbeesés. Súlyos következményei vannak azonban a mentális jóllétre is, az áldozat bűntudatot, szégyent, haragot és kételyt élhet át. Elvesztheti környezetébe vetett bizalmát, be/elzárkózhat. Tartós félelmet, szorongást élhet meg, depresszió is kialakulhat, gyötörheti a konkrét következmények miatti aggodalom. Ha az élmény nem kerül megfelelő módon feldolgozásra, úgy emlékbetörések (rémálmok, flashback) gyötörhetik, alkohol- vagy drogfogyasztásba menekülhet. Kialakulhat önveszélyeztető magatartás, öngyilkossági kísérletek vagy konkrét öngyilkosság.
Gazdasági-társadalmi erőszakról, ahogy arra az elnevezése is utal, akkor beszélhetünk, ha a bántalmazó az áldozatot anyagilag, társadalmilag elnehezíti, környezetétől hermetikusan elzárja, akadályozza a munkája elvégzésében, kapcsolattartását kontrollálja. Elzárja tőle a telefonját, egyéb kapcsolattartási eszközöket vagy hiteleket vesz fel a házastárs nevére. Ezeknek is legjellemzőbb következménye az áldozat elszigeteltsége, gazdasági nehézségei, leszűkült szociális kapcsolatok.
Megemlítendő továbbá, hogy bár számos áldozat azt gondolja, hogy a gyermek érdekéből marad benne a kapcsolatban, a bántalmazó kapcsolatok az esetek nagy többségében súlyos hatást gyakorolnak a gyermekekre is. Abban az esetben is, ha igyekeznek elrejteni a konkrét konfliktusokat a gyermekek elől, a valóság az, hogy a gyerekek, látják, hallják, érzik és gondolkodnak az eseményekről. Gyakran van kapcsolat emellett az édesanyák és a gyermekek ellen elkövetett erőszak között, tehát ha az édesanyát bántalmazzák, a gyermek is agresszióban él. Az agresszió hosszú távon jelentős következményeket gyakorol a gyermekre, poszttraumás zavarok, testi problémák és stressz okozta tanulási zavarok alakulhatnak ki nála.
Mit tehetünk?
A bántalmazó kapcsolatból való kilépés első jele, hogy az áldozatnak fel kell ismernie az ellene irányuló agressziót. A különböző bántalmazásokat nehéz külső szemlélőként észrevenni, mivel az elkövetők mindent elkövetnek, hogy azokat elfedjék, gyakran folyamodnak hazugsághoz, áldozatukat manipulálják, zsarolással hallgatásra kényszerítik. Gyakori jelenség az is, hogy az áldozat attól fél, hogy a környezete nem hinne neki, esetleg elbagatellizálnák a problémát. Nem mehetünk el azonban amellett sem, hogy világszinten, de hazánkban is rendkívül jellemző az áldozathibás, akár az erőszak kapcsán (biztos megérdemelte), akár a kapcsolatban való bennmaradás kapcsán (ha olyan rossz neki, miért nem lép ki?). Nem látják ugyanakkor a párkapcsolati erőszakot elszenvedőkre jellemző bénultságot, illetve a fentiekben többször említett, akár több területre jellemző elszigetelést, ellehetetlenítést. Külső segítőként az elsődleges cél az áldozat bántalmazott kapcsolatból való kiemelése, hogy át tudja venni az irányítást az élete felett, valamint, hogy kellő belső erőt gyűjtsön a célok eléréséhez. A bántalmazó kapcsolatban lévő személy azonban gyakran nem rendelkezik a fenti lépésekhez szükséges mentális és fizikai erőforrásokkal. Emiatt első körben fontos, hogy kisebb eredményekkel is megelégedjünk, mint például egy őszinte beszélgetés, egy új felismerés megszületése a jövőjét illetően vagy egy anyaotthonba való menekítés.
A kapcsolatból való kilépés során a nőnek számos tényezőt kell végiggondolnia a megélhetésen, a testi és érzelmi biztonságon keresztül, az iskola-, munkahely és lakásválasztásig, mindezeket pedig nehezítheti a bántalmazóról való érzelmi leválás nehézsége. Emellett elengedhetetlen, hogy csak azok a leválasztások szoktak sikerrel zárulni, ahol a bántalmazó részére is szankciókat, büntetéseket, akár jogi eljárásokat helyeztek kilátásba vagy foganatosítottak is. Nem elegendő tehát csak az áldozatot kimenekíteni, a bántalmazóval is foglalkozni szükséges.
A legfontosabb ugyanakkor, hogy járjunk nyitott szemekkel, figyeljünk környezetünkre, vegyük észre, tegyünk ellene! Ha párkapcsolati erőszak elszenvedője vagy vagy tudomásodra jutott a környezetedben hasonló eset, fordulhatsz a NANE Egyesülethez a +36 80 505 101 számon, a nap 24 órájában ingyenesen hívható a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének zöld száma 116-123, valamint jogi segítségért a Patent Egyesülethez is fordulhatsz: 06 80 80 80 81.
Tóth-Ugyonka Krisztina
Viselkedéselemző, Pszichológus hallgató
Felhasznált irodalmak:
NANE Egyesület kiadványai: https://nane.hu/kiadvanyok/
Tóth, O. (2018). A nők elleni párkapcsolati erőszak Magyarországon. Socio. hu Társadalomtudományi
Szemle, 8(4), 1-28.
Júlia, A. Családon belüli erőszak Nők sérelmére elkövetett testi sértés.