Egészségügyi sérülések elsősegélye
És mit csináljunk, ha mégis megtörténik a baj? Először is a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba! Csak higgadt állapotban leszünk képesek a megfelelő elsősegélynyújtásra és gyermekünk megnyugtatására.
Nagyon fontos, hogy mielőtt segítséget nyújtanánk győződjünk meg arról, hogy aktuálisan már nem áll fenn veszélyhelyzet (pl. elektromos baleseteknél szabad áramforrás), biztosítsuk saját magunk és mások biztonságát, előzzük meg a másodlagos baleseteket.
Az égési balesetek elsősegélye során alapelv, hogy mielőbb szüntessük meg a sérülést okozó hőhatást, kontaktust. A leggyakoribb forrázásos baleseteknél ez az átnedvesedett, forró ruházat, pelenka (!) gyors eltávolítását jelenti (ennek elmaradása gyakran súlyosbítja az égési sérüléseket), láng égésnél kimentést ill. tűzoltást, elektromos baleseteknél azonnali áramtalanítást jelent.
Másik elsősegély alapelv a mielőbbi hűtés a szövetek további károsodásának megelőzése és fájdalomcsillapítás céljából. Ennek legajánlottabb módja a folyó hideg csapvíz használata az égett területre 15-20 percig. Fontos, hogy jeget közvetlenül a bőrre ne használjunk hűtésre, mert fagyási sérülést okozhatunk vele. Helyette jégzselét vagy zacskós mirelit árut tiszta (steril) textilbe csomagolva alkalmazhatunk, ha folyó csapvíz nem áll rendelkezésre, vagy utólagosan, a már kötéssel ellátott sérülést szeretnénk tovább hűteni. További fontos szempont, hogy egyszerre maximum egy végtagnyi területet szabad hűteni, nagyobb terület hűtésével a gyermek kihülését okozhatjuk, mely súlyos következményekkel jár. Az égési sérült gyermekek amúgy is hajlamosak a kihülésre, emiatt már az elsősegélynyújtás során is be kell őket takarni, biztosítani kell számukra a meleg környezetet.
Égési baleseteknél sajnos nem ritka, hogy az egyik legfontosabb dologról, a fájdalomcsillapításról felejtkeznek meg a szülők (gyakran a pánikhelyzet miatt). Ne feledjük, az égés az egyik legnagyobb fájdalommal járó sérülések közé tartozik, amint lehetőségünk van rá, adjunk fájdalomcsillapítót (pl. szájon át vagy kúpban) gyermekünknek! A fájdalomcsillapítást is szolgálja a hűtés ill. a gyermek megnyugtatása, figyelemelterelése.
Végül, de nem utolsó sorban az égési sérülést – lehetőleg sterilen – fedni kell. Erre a legalkalmasabb minden háztartásban megtalálható folpack (frissentartó fólia), mely nem ragad bele a sebbe, átlátszó (a seb megítélése szempontjából előnyös), ugyanakkor tökéletesen elzárja az égési sérülést a külvilágtól csökkentve a kontamináció (kórokozókkal való szennyeződés) kockázatát. Természetesen a steril kötszerek, égési kötszerek, vagy jobb híján egy tiszta, hidegvizes törölköző is megfelel a sebfedésre, amíg szakellátóhoz kerül a gyermek. Fontos, hogy semmilyen krémet, kenőcsöt, nagyszüleinktől hallott “csodaszert” (pl. tejfölt, paradicsomot, hintőport, stb.) ne tegyünk az égési sebre, mert ezekkel az idegen anyagokkal csak a seb szennyeződését okozzuk, ill. szakember általi megítélhetőségét rontjuk.
Ez utóbbi alól csak az egyértelműen elsőfokú égés (felhólyagosodás nélküli fájdalmas bőrpír, pl. napégés) kivétel, ilyenkor a bőrnyugtató, hidratáló lokális szerek (pl.: Panthenol, Irix, Aloe First) használata javasolható, természetesen a hűtés és fájdalomcsillapító adása mellett. Amennyiben azonban hólyag keletkezik az égett területen és az égési sérülés nagyobb, mint egy húsz forintos, akkor a fenti elsősegélynyújtási szabályok betartása mellett mielőbb vigyük gyermekünket szakellátóhoz (pl. gyermeksebészeti ügyeletre, nagyobb égési sérülések esetén gyermek égési központba, a Bethesda Gyermekkórházba).
A cikk első részét itt találod.
Dr. Bóta Balázs
Plasztikai és Égés-sebész, Gyermeksebész adjunktus