Boldog élet
Már a fantáziálás és tervezgetés időszakában elkezdtem tudatosan készülni a gyermeknevelésre, ismereteket szerezni hiteles forrásokból. Így kerültem kapcsolatba a Liliputi márkával. Tudtam azt is, hogy hordozni szeretnék. Szerencsémre a mai modern világban már minden a rendelkezésünkre áll. Videók, útmutatók és akár online tanácsadás is. Be is léptem a Facebookon a Liliputi Klubba, ahol, mint csendes megfigyelő gyűjtöttem mások tapasztalatait és vártam, hogy eljöjjön az én időm.
Felnőttként a sportolás során még inkább rá kellett jönnöm, mennyire elhanyagolt lábaim vannak. Biztosan tudtam, hogy a gyermekemnek szeretnék mindent biztosítani ahhoz, hogy neki egészséges lábai lehessenek és megfelelően fejlődhessenek. Így jött képbe nálam a barefoot, mint fogalom. De ne is misztifikáljuk túl, éreztem, hogy neki az lesz a legegészségesebb, ha minél többet mezítláb járhat vagy olyan cipőben, ami nem akadályozza őt a természetes mozgásban.
Mivel az életről a felfogásom fejlődött és változott, és én teljesen a felhalmozás ellen tevékenykedtem már a saját háztartásban, így tudtam, hogy a gyermeki holmikban is törekedni fogok az egyensúlyra. Az első pár puhatalpú amit vettem, másodkézből való volt. Miért fontos ez? Így láthatjuk, hogy ezek a termékek hosszútávú befektetések a szülőknek, akár több nemzedéket is kiszolgálhat, vagy később eladhatja másnak.
Hatalmas szükségem volt arra, hogy visszakapjam a természetet és kötetlenül tudjunk jönni-menni, együtt elcsendesedni a kisbabámmal. A hordozással megkezdődött nekem egy új fejezet, újra felszabadult voltam.
A gyermeknevelés számomra olyan, mint a szeretett hegyeim. Hatalmas fizikai és lelki erő szükséges sokszor, türelemre és alázatra tanít és végtelenül boldoggá képes tenni. Nem képviselek anyaként semmilyen szélsőséget. Úgy érzem a lehető legjobban működik, ahogy élünk, egyszerűen és hétköznapian.
A falusi lét számomra a gyermeknevelés legideálisabb színtere. Karnyújtásra van a természet, és nagyon sok feladat van a háztartásban és a ház körül is. Nálunk a játékok mennyisége is le van redukálva, hiszen bent és kint is bármi lehet játék, csak a képzelet szab határt. Nincs TV készülékünk, helyette könyvek vannak, mondókák, éneklés és beszélgetés. A napi kutyasétáltatás is mindig az egyik legegyszerűbb program csak „felkapva” a gyerkőcöt.
A hordozás nélkül nem tudtunk volna visszakapcsolódni az eddigi életvitelünkhöz és a házfelújítás is valószínűleg lassabban ment volna. Természetesen mindig kompromisszumokkal, de már rengeteg közös kalandot tudhatunk magunk mögött és hiszek benne, hogy ezek jótékonyan hatnak a gyermekre, nem beszélve arról a testi-lelki kapocsról, ami kialakult közöttünk.
Már elfogadtam azt is, hogy mióta a gyermek elindult a saját lábán, a világ óriási sebességgel tárult ki számára és nem a hordozás, az összebújás a legfajsúlyosabb, de ott van, ha szükség van rá.
Jelenleg ami kiemelten fontos, hogy olyan cipőben tegye meg ezt a sok-sok lefutott kilométert, ami az egészséges fejlődéséhez járul hozzá és biztonságosan siethet benne. Szerencsére a Liliputi cipők egy része már egészen nagy méretekig elérhető, így nem izgulok, hogy milyen hirtelen mennyire nagyot képes nőni a lába.
A hordozást pedig ameddig csak engedi, kihasználom és felmegyünk a hegyeinkre, megnézhet még sok mindent a hátamról a biztonságból. Ha pedig már nem lesz többé szükség arra, hogy én vigyem őt a nehéz terepeken, akkor pedig büszkén fogok ránézni, ahogy jön velünk közösen az ösvényen.
Lukács – Fülöp Orsolya