Down-szindrómás baba hordozása
Március 21-e a Down-szindróma világnapja. Tudtad, hogy az érintettség nem jelenti azt, hogy ne hordozhatnád? Down-szindrómás baba szüleinek lenni különleges kihívás, hiszen ez a kromoszóma-eltérés együtt jár olyan tünetekkel is, melyek a hordozás mikéntjét is befolyásolhatják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne hordozni a downos babákat. A Down-szindrómát már a méhen belül képesek diagnosztizálni a különböző genetikai vizsgálatokkal, ám, ha elvétve is, de még mindig előfordul, hogy csak a szülést követően derül fény a kromoszóma-eltérésre. A szülők egy része már a várandósság alatt készül a hordozásra, másoknak a baba világra jöttét követő élethelyzet-változás hozza meg az érdeklődést a babahordozó eszközök iránt.
Az alábbiakban arról lesz szó, mire kell figyelni, ha Down-szindrómás babát hordoznátok, és az is kiderül, melyik eszközök a leginkább optimálisak ebben az esetben.
A Down-szindróma speciális eset a hordozás szempontjából, ugyanis több együtthatót kell figyelembe venni az eszköz és a kötés kiválasztásakor. Elsősorban az újszülöttekre fókuszálva elmondható, hogy ez a rendellenesség az esetek jelentős részében kísérő tünetként együtt jár a hipotóniáva, azaz az alacsony izomtónussal, lazasággal. A laza izomzatú babáknál kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy a hordozóeszköz körbeölelje a babát, és megtámassza nemcsak a fejét,hátát és a combjait, hanem a teljes törzset. Éppen ezért egy laza izomtónusú újszülött számára a leginkább megfelelő a szövött hordozókendő, egyrétegű kötésben. Az elöl- és csípőkenguru, valamit a karikás kendő mind elöl, mind csípőn megfelel eme kritériumoknak, ráadásul a baba minimális terpeszben, akár zárt combokkal is a kötésbe kerülhet. Utóbbi szintén fontos, ha a lazaság a csípőt is érinti, hiszen a nagyon enyhe terpesz a laza ízületeket is kíméli, és helyben tartja.
A Liliputi szövött kendőinek gyémántsávoly szövése ebből a szempontból kifejezetten előnyös, hiszen egységesen képes megtámasztani a baba minden porcikáját.
A baba-szülő páros testarányaiktól függően a későbbiekben (egy vékony testalkatú szülő és egy már nagyobb baba esetén) a belül zsebes kötés is szóba kerülhet. Előnyös lehet, hogy amennyiben csípőn hordozunk, mindkét oldalunkat felváltva használjuk, hiszen a downos babák arca-feje is az átlagostól eltérő, kisebb, laposabb lehet. A mindkét oldalról érkező ingerek segíthetnek az arcizmok erősödésében is. Mivel a hipotónia a nyak izmait is érinti, ügyeljünk arra is, hogy a feje meg legyen támasztva, azaz kellően alacsonyra kössük a babát hordozás közben ahhoz, hogy a füle középvonala a hónaljunkkal legyen egy vonalban és a kendő felső szegése ebben a magasságban fusson. Ha nagyon pihés a haja, egy pamut sapka segít abban, hogy a szegés ne csússzon le a fejéről a nyakához.
Mivel a Down-szindróma során a végtagok az átlagosnál arányaiban rövidebbek - és ehhez lazább izomzat és az átlagosnál flexibilisebb ízületek is társulnak, a derékpántos eszközök mindig egyéni mérlegelés és mozgásfejlődés függvényében ajánlhatóak. Nemcska azért, mert a rövid combok miatt később nőnek bele, de azért is, mert a laza ízületek miatt sokkal könnyebben terpesztenek az optimálisnál nagyobbat. A félcsatost és a csatos hordozót az önálló mozgásképességek kialakulása, és hordozási tanácsadóval való konzultáció után ajánlom. Ugyanez igaz a batyu kötésre, és a más hordozóeszközökben való háton hordozásra is.
Fontos számításba venni a szintén melléktünetként megjelenő, esetleges szívproblémákat illetve epilepsziát, melyek tovább árnyalhatják az eszközválasztást, azonban ha bármelyik lehetősége fennáll, mindenképp érdemes a különleges igényű babák hordozásában is jártas hordozási tanácsadót felkeresni.
Gerhát Petra
spec. hordozási tanácsadó